Igyekeztünk utánajárni levéltári kutatás és egy érintett megkérdezésével, hogyan jutott el a Csillagok háborúja a magyar mozivásznakig.
Megjelent: 2019. augusztus 15., Ziro.hu
Több mint két évvel az amerikai premier után, 1979. augusztus 16-án, azaz negyven éve mutatták be a Csillagok háborúja c. filmet Magyarországon. Idén márciusban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) közölt egy 1979. márciusi, szigorúan titkos jelentést, amelyből kiderült, hogy az Egy új reményt politikailag kifogásolhatónak tartotta a hatalom.
Ám a filmet néhány hónappal később mégis bemutatták – ez az ellentmondás késztetett arra, hogy a lehető legpontosabban próbáljam feltárni e globális franchise első darabjának magyarországi premierje körüli eseményeket. E cikk korabeli sajtóbeszámolókra, levéltári kutatásra, valamint a MOKÉP akkor vezérigazgatójával való beszélgetésre támaszkodva mutatja be, milyen lépések vezettek odáig, hogy hazánkban is bemutatták a később Egy új reményre átkeresztelt filmet.
Ami ebből a cikkből kiderül:
- Mikor vette át Magyarország a Csillagok háborúját?
- Mennyit fizettek érte a 20th Century Foxnak?
- Be volt-e tiltva a film Magyarországon?
- Milyen jóváhagyással került a mozikba a film?
- Mikor látta a Csillagok háborúját Kádár János, Aczél György és Pozsgay Imre?
- Mennyien látták egy év alatt?
Az ÁBTL-irat
Kutatásomat az inspirálta, hogy idén március végén az ÁBTL közölte a Hajdú-Bihar megyei RFK III/III. osztályának szigorúan titkos, 1979. március 23-i keltezésű jelentését. Elsők között írtuk meg, hogy ebben az áll, az Egy új remény
„tartalma politikailag esik kifogás alá, ezért a MOKÉP nem hozta forgalomba. Illegálisan behozott filmkópiák felhasználásával a vetítés azonban több helyen előfordult. Egy kópiát már a belügyi szervek elkoboztak.”
A jelentés – amelyet Horányi László rendőrezredes jegyzett – szót is ejt egy illegálisvetítés-kísérletről: Nyíregyházán, 1979. március 16-án a Bill és az Energia együttesek koncertjén akarták levetíteni a filmet. Ám annak kópiáját a szervező otthon hagyta, így „az előadás botrányba fulladt, a belépőjegyek árát visszaadták”.
Az azonban sehogy sem fért a fejembe, hogy ha a Mozgóképforgalmazási Vállalat (MOKÉP) azért nem hozta forgalomba, mert „tartalma politikailag esik kifogás alá”, akkor hogy történhetett meg, hogy öt hónappal később mégis bemutatták a filmet? A kutatásom során azt kerestem, miért és hogyan dönthettek olyan gyorsan arról, hogy a filmet mégis bemutatják. Ám végül arra találtam bizonyítékokat, hogy
a jelentés ezen kitétele biztosan nem volt igaz
– az azonban továbbra is rejtély, hogy Horányi László rendőrezredes miért is írta bele e fél mondatot a jelentésébe.
1978-ban már átvették a filmet
Két bizonyítékot is sikerült szerezni arról, hogy a filmet már a bemutató előtti évben, 1978-ban átvette a MOKÉP. Az egyik, hogy egy 1978. október 31-i keltezésű MOKÉP-iratban1 – amelyet az Országos Levéltárban találtunk meg Kádas István főszerkesztő-helyettessel – szerepel a Csillagok háborúja I.-II. mint átvett, de még le nem szállított feliratos film. Az iratból az is kiderül, hogy erre már szerződés vagy megállapodás volt.
Mit csinált a MOKÉP?
Dr. Veress József (filmesztéta, a MOKÉP igazgatóhelyettese, egy a Magyar Ifjúság főszerkesztőjének küldött, 1979. január 29-i keltezésű helyreigazításában ezt írta: „A MOKÉP a filmek beszerzésével, készíttetésével, forgalmazásával, általános propagandájával foglalkozik”.
A másik bizonyíték egyenesen Gombár Józseftől, a MOKÉP akkori igazgatójától származik. Az idős szakember – aki 2007. augusztus 20-án megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést – válaszolt megkeresésünkre.
„A Csillagok háborúja: Egy új remény című filmet egy, a forgalmazó által szervezett vetítésen láttam először Londonban 1977 decemberében. A filmet 1978 februárjában vette át a MOKÉP a berlini fesztiválon (ez azt jelentette, hogy a művelődési minisztérium filmfőigazgatóságának jelen lévő képviselője hozzájárulását adta a film megvásárlásához)”
– fogalmazott a Ziro.hu-nak nyilatkozva Gombár József. Azaz egyértelmű, hogy minisztériumi hozzájárulással már 1978 februárjában döntés született a film átvételéről, így az egy hónappal későbbi ÁBTL-iratban szereplő „politikailag esett kifogás alá” kitétel biztosan nem volt igaz. Gombár József hozzátette, „Némiképp értetlenül állok a nyilvánosságra került levéltári anyag előtt, hiszen (…) 1978 februárjától a film bemutatására a MOKÉP-nek engedélye volt, így nem igazán tudom mire vélni a jelentésben szereplő megjegyzést. Sem az illegális kópiák létezéséről, sem az illegális vetítésekről (ha voltak) nem tudott a MOKÉP vagy a moziüzemi vállalatok vezetése.”
Kádár, Aczél és Pozsgay is látta
Azt, hogy a Csillagok háborúja tartalma nem volt politikailag kifogásolt, megerősíti továbbá, hogy Gombár József közlése szerint
„Kádár János, Aczél György és Pozsgay Imre 1979 májusában nézte meg zárt körű vetítésen a Csillagok háborúját. Sem ennek a filmnek, sem a folytatásainak kapcsán semmifajta véleményt nem fogalmaztak meg.”
Mint mondta, a MOKÉP semmilyen kritikában nem részesült a Csillagok háborúja bemutatásakor – pedig annyiban érdekes az ÁBTL-iratban szereplő felvetés, hogy könnyen lehetett olyan olvasata (lázadók vs. elnyomók, amerikaiak vs. szovjetek) a Csillagok háborújának, amely alapján politikailag kifogásolható lett volna a bemutatása. Elvégre a Star Wars varázslatos tükre ilyen: mindig könnyű meglátni a gonoszban az ellenségedet…
Itt kell hozzátennünk, hogy valóban a hidegháború ihlette az eredeti trilógiát, de az alkotó szándékai nem egészen vágnak egybe a későbbi (szovjetek vs. amerikaiak) értelmezésekkel. A messzi-messzi galaxis kreátora, George Lucas ugyanis a vietnami háború analógiájaként építette fel a klasszikus trilógiát, amelyben a Galaktikus Birodalom nem a Szovjetunió… hanem az Egyesült Államok. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk:
Az átvételtől a bemutatóig
No de kanyarodjunk vissza a bemutatáshoz vezető úthoz. Gombár József portálunknak elmondta, a MOKÉP az 1978. februári átvételt követően „adott megbízást a Hungarofilmnek a Csillagok háborúja megvételére (jogdíjak, a film munka-anyaga)”. Ám a film ezután még sokáig nem bukkant fel a MOKÉP iratanyagaiban.
„Ma már nagyon hosszúnak tűnhet a film átvétele és hazai bemutatója között eltelt másfél év, de akkori hazai viszonyokat figyelembe véve (például a nyugati filmek behozatalára rendelkezésre álló devizakeret, a jogdíjakkal kapcsolatos tárgyalások, kópiakészítés) ez az átlagosnál valójában rövidebb átfutást jelentett”
– fogalmazott ezzel kapcsolatban Gombár József. Mint mondta, a keleti blokk országai közül csak Lengyelország előzte meg Magyarországot a Csillagok háborúja bemutatójának időpontját tekintve (lengyel barátainknál 1979. március 30-án volt a premier).
A MOKÉP irataiban három különböző dokumentumban3 is úgy bukkan fel az 1979. augusztusi bemutatók között a Csillagok háborúja I.-II. c. film, hogy egy másik filmet (két helyen A leprás nő c. lengyel alkotást, egy helyen a Dráma a tengerpartont) áthúztak és a helyére írták be. A dokumentumok tanúsága szerint 1979. június 27-én dőlt el véglegesen, hogy 1979. augusztus 16-án mutatják be a Csillagok háborúját Magyarországon.
Az a bizonyos kísérőfilm
A Nyugatról beszivárgott információk nyomán már nagyon várták a – főként nagyvárosi – magyar nézők a Csillagok háborúját, de két különböző tényező miatt is bosszankodhattak, amikor 1979. augusztus 16-án, csütörtökön a magyar mozikba is megérkezett Luke Skywalker és társainak mozitörténelmet megváltoztató sztorija.
„A filmnek 5 órakor kellett volna kezdődnie, de helyette közel egyórás jogi tanácsadási riportot dobtak be a híradó után. Teljes volt a felháborodás. Mindenki becsapva érezte magát”
– írta a Komárom-Esztergom megyében kiadott Dolgozók Lapjának küldött levelében Szuromi Mihályné tatabányai lakos. Mint írta, harminc-negyvenen kimentek a kísérőfilm vetítése közben, „a bentmaradottak hangosan tapsolva követelték a filmet”, amelyet végül le is adtak, és amelyben, „azt hiszem, egyikünk sem csalódott. De az előzmények mindenkit felidegesítettek.”
Hogy mennyire nem találkozott a kritikusok és a nézők véleménye 1979-ben, jól mutatja, ahogy Havasi J. lelkendezett a kísérőfilmért 1979. augusztus 18-án, a Dunántúli Naplóban megjelent kritikájában. „Szívem szerint a kísérőfilmről írnék, ugyanis számomra sokkal több izgalmat, és nem utolsósorban tanulságot tartogatott, mint a »nagyfilm«, a Csillagok háborúja” – kezdte cikkét a kritikus, aki ezt követően ismertette is a Szuromi Mihályné által csak „jogi tanácsadásnak” titulált kísérőfilm tartalmát: „Egy Balaton menti nagyközség tanácsi ügyeiből villant fel három epizódot a rendező, s világít rá egynémely jogszabályunk következetlenségére, logikátlanságára, az úgynevezett »látens jog« túlburjánzására”. A vonatkozó részt ekképpen zárta: „Jellemző a kisfilm sikerére, hogy még a szuperprodukcióra éhes közönség is figyelmesen végignézte, s a végén megtapsolta”. Más kérdés, hogy Szurominé szerint nem azért tapsoltak az emberek, mert tetszett nekik a kísérőfilm, hanem azért, hogy legyen már vége.
Szuromi Mihályné levelére a Dolgozók Lapja felkérésére válaszolt a Komárom Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója. Szakácsi János szerint „vitatható, hogy […] a »Csillagok háborújá«-t egy műfajilag teljesen eltérő rövidfilmmel egészített ki” a forgalmazó, mindenesetre ő elrendelte, hogy a rövidfilmet a megyében minden esetben a főfilm után vetítsék le. Sőt, válaszából az is kiderült, hogy „a MOKÉP vezetője intézkedett, a nagyfilmhez műfajilag közelebb álló kisfilmre, a »Kérdőjelek« címűre cserélték le a rövidfilmet”. Szakácsi János ráadásul azt is elárulta, hogy jól tudják, semmi értelme az ideológiai gyorstalpalónak szánt kísérőfilmeknek. „Véleményünk szerint a lényegen ez sem változtat, mert a néző ezután is a »Csillagok háborújá«-ra megy, és nem rövidfilmet kíván látni” – írta a Komárom megyei moziüzemi vállalat igazgatója.
Nemcsak Komárom megyében, hanem másutt is gondot okozott a kísérőfilm. A Dunántúli Napló 1979. szeptember 6-i számában Kozma Károly, a Kulturális Minisztérium Filmfőigazgatóságán működő műsor-politikai osztály főelőadója így nyilatkozott: „több megyéből nem is egészen finom hangú levél érkezett hozzánk: miért a Csillagok háborúja előtt akarunk jogi ismeretterjesztést tartani? Több fővárosi moziban is rosszallotta ezt a közönség, ezért kénytelenek voltunk ezt a kitűnő filmet levenni a műsorról.”
A MOKÉP valóban gyorsan cselekedett: az iratanyagban két helyen4 is annak találtuk nyomát, hogy
már másnap, azaz 1979. augusztus 17-én levették a műsorról a kísérőfilmet
– ám az iratok tanúsága szerint pont a Kérdőjelek címűt cserélték a Pánikra – aztán évekig ezzel az animációs filmmel futott a mozikban a Csillagok háborúja. Sőt, az is kiderült, hogy a Pánik korábban a Kentaurok c. filmet kísérte.
De miért kétrészes?
A film kapcsán egy másik kérdés is előtérbe került. A plakátokon kétrészes amerikai filmként reklámozták a Csillagok háborúját, ehhez képest „még csak megszakítási szünet sem volt, ami jelezte volna, hogy a második rész következik” – írta a korábban idézett cikkben Szurominé (más vetítéseken volt szünet). Hogy ez miért volt probléma? A Dunántúli Napló írása szerint az olvasók amiatt panaszkodtak, hogy a valójában nem is kétrészes filmért „a pénztáraknál dupla helyárat kell fizetni”.
Kozma Károly, a Kulturális Minisztérium Filmfőigazgatóságán működő műsor-politikai osztály főelőadója ezzel kapcsolatban elárulta, „azért forgalmazzuk kétrészesként, mert az amerikaiaktól két filmért járó pénzért, szaknyelven két licenszért vettük meg”. Hogy mennyi is volt az annyi? Egészen pontosan tizenkétezer amerikai dollárba került a Csillagok háborúja, ahogy később A Birodalom visszavág5 és A Jedi visszatér6 is. Az 1979-es 12 ezer dollár ma durván 42 ezernek számít, a teljes összeg mai forintban pedig több mint 12 milliót kóstál. Szóval valóban nem volt olcsó mulatság a filmek megszerzése, de a jegyáremelkedést kutatásaim szerint igazából nem (vagy nem csak) ez indokolta.
Az 1979-es jegyárak kérdését nagyobb cikkben járta körül a Heves megyei Népújság 1979. augusztus 12-i száma. Ebből kiderül, akkor még a moziüzemi vállalat vezetői sem tudták, mikor emelkedtek utoljára a jegyárak. Végül Márkusz László újságíró kérésére utánanéztek, és kiderült: 1968-ban. A cikk szerint az állam oly mértékben dotálta a kulturális termékeket, hogy egy 1978-ban megváltott mozijegyhez országosan 5 forint 55 fillért tettek hozzá. De volt, ahol még többet, Heves megyében például 7 forint 30 fillért. Ám nem sokkal a cikk megszületését megelőzően 30 százalékos áremelést hajtottak végre. Bizonyos filmeket – „eszmei, művészi értéket kevésbé képviselő, csakis a szórakozást szolgáló művek, mint például a krimik, a westernek” – azonban húsz–ötven százalékos úgynevezett kulturális járulék terhelt. A változások eredményeként összességében drágultak a mozijegyek 1979 nyarán. A Csillagok háborúját is drágán lehetett emiatt megnézni, „a dupla és felemelt első helyért 40 forintot kell fizetni, avagy 12 forintot a legolcsóbbért”.
Egy, a bemutató körüli botrányokat körüljáró cikkem alá kommentelő férfi még emlékezett a negyven forintos jegyárra, amely szerinte egy havibérlet ára volt akkoriban.
„Anyám egy hónapig nem tért magához”
– érzékeltette, mennyire hüledeztek akkortájt ezen az összegen.
A nézők végül fittyet hánytak a jegyárra
Akkori kollégám úgy emlékezett, egy havi diák villamosbérlet ára ötven forint fölött volt akkortájt, de így is komoly a negyven forintos összeg. Kommentelők is jelezték felém, hogy sokszor nézték meg a filmet akkoriban, mégsem ment tönkre egy munkáscsalád sem emiatt. Ugyan a Népújság cikke szerint az illetékesek országosan 14 százalékos nézőszámcsökkenésre számítottak, a Csillagok háborúja hasított, mint Falcon az űrben.
A Tolna Megyei Népújság megyei nézőszám- és bevételrekordról számolt be az első hónap alapján 1979. szeptember 14-én. Gombár József akkori MOKÉP-igazgató a Dunántúli Napló 1980. február 4-i számában megjelent interjújában ismertette az 1979-es év adatait.
A leglátogatottabb film a Csillagok háborúja lett (1 763 195 nézővel),
megelőzve a Bud Spencer-klasszikust, a Piedone Afrikábant. Azaz George Lucas alkotása négy és fél hónap alatt lett 1979 legnézettebb filmje. A Heves megyei Népújság 1980. augusztus 14-i számában közölte Veress József, a MOKÉP igazgatóhelyettese MTI-nek adott nyilatkozatát. E szerint ugyan csökkent a mozilátogatók száma (13 százalékkal, azaz elég jól sikerült az illetékesek tippje),
„a sikerfilmek listáját jelenleg a Csillagok háborúja című produkció vezeti, a bemutatója óta eltelt egy év alatt két és fél millióan voltak kíváncsiak a tudományos-fantasztikus látványosságra”.
„Filmforgalmazással foglalkozó szakemberként nagyon különleges dolog volt személyesen átélni azt, hogy a Csillagok háborúja filmek és a hozzájuk kötődő termékek hogyan írtak át szinte mindent, amit a filmiparról addig bárki is gondolt. Személy szerint nekem mindig is a klasszikus trilógia, azon belül is a Csillagok háborúja marad a kedvencem, főleg a zenéje, aminek egyik korai lemezkiadása a legféltettebb mozis ereklyéim egyike” – zárta a Ziro.hu-nak adott nyilatkozatát Gombár József.
Végezetül egy interaktív idővonalon is összeszedtük, miként jutott el a Csillagok háborúja a magyar mozivásznakig.
Jegyzetek
1 Átvett, még le nem szállított egyéb filmek, melyekre szerződés vagy megállapodás már van (1978. október 31.), 2. oldal in: Mozgóképforgalmazási Vállalat XXIX-I-46/3
2 In: Mozgóképforgalmazási Vállalat XXIX-I-46/3
3 1. 1979. júliusi és augusztusi bemutatók, Filmforgalmazási Főosztály (Hachboldné), 1979. április 23. (Belső stencil); 2. 1979. augusztus havi 35 mm-es megjelenési terv; 3. 1979. augusztus havi 35 mm-es játék- és rövidfilm megjelenési terv (st. Száma 025209) In: Mozgóképforgalmazási Vállalat XXIX-I-46/276
4 1. 1979. júliusi és augusztusi bemutatók, Filmforgalmazási Főosztály (Hachboldné), 1979. április 23. (Belső stencil); 2. 1979. augusztus havi 35 mm-es játék- és rövidfilm megjelenési terv (st. Száma 025209) In: Mozgóképforgalmazási Vállalat XXIX-I-46/276
5 „A 20th Century Foxnál az európai igazgató, Henri Ruimy A birodalom visszavág esetében a Csillagok háborújával azonos, 12 000 dolláros jogdíjat jelölt meg.” In: Gál Mihály: „A vetítést vita követte”. A Filmátvételi Bizottság jegyzőkönyvei 1968–1989. Gondolat Kiadó, Budapest, 2015. 635. o.
6 „»A Return of the Jedi/A jedi visszatérése c. filmet ugyan még nem látta átvételi bizottság, de kilátás van a közeljövőben való megtekintésre, ezért rákérdeztem az árra. A Csillagok háborúja és a Birodalom visszavág c. filmekkel azonos jogdíjért, azaz USD 12 000-ért meg tudjuk kapni« – derült ki Szluháné enri Ruimyval, a 20th Century Fox képviselőjével folytatott beszélgetéséből.” In: Gál Mihály: „A vetítést vita követte”. A Filmátvételi Bizottság jegyzőkönyvei 1968–1989. Gondolat Kiadó, Budapest, 2015. 659. o.
Bence Földi journalist 