Tíz évvel ezelőtt ért véget a világ egyik legjobb vígjátéksorozata, amelyben olykor a dohányzásnak is volt szerepe.
Megjelent: 2023. május, Tobacco Magazin
Olvasóink minden bizonnyal emlékeznek a Tobacco 2022/06-os számára, amelyben az akkor tizenöt éve véget ért Maffiózók (The Sopranos) sorozat és a szivarozás viszonyát taglaltuk több cikkünkben is. Ezúttal is hasonlóra vállalkozunk, még ha kisebb léptékben is: a The Office (amely magyarul a roppant megtévesztő A hivatal címen futott) című amerikai vígjátéksorozatról – és a dohányzásról – lesz szó, méghozzá abból az apropóból, hogy 2013. május 16-án, azaz tíz éve vetítette az NBC a széria utolsó epizódját.
Saját lábra álló remake
Bizony, az amerikai The Office valójában egy remake-ként indult: Ricky Gervais brit humorista ugyanezen a címen futó áldokumentumfilm-sorozatát adaptálták az amerikaiak. Más kérdés, hogy a legtöbb remake-kel ellentétben az amerikai The Office sikeresebb lett, mint az eredeti változat. Utóbbi mindössze 14 részt élt meg két évad során, míg az amerikai változat összesen 9 évadon át futott, s 201 epizódban mutatta be, mi történik egy pennsylvaniai kisvárosban, Scrantonban működő papírcégnél.
Az áldokumentumfilm-sorozat ugyanis a Dunder Mifflin Paper Company nevű vállalat helyi lerakatának mindennapjait mutatta be, amelyet sokáig egy Michael Scott nevű furcsa szerzet vezet (akit a zseniális Steve Carell formál meg). A fontosabb szereplők közé tartozik továbbá Dwight Schrute (Rainn Wilson), az örök második ember, aki amellett, hogy a régió egyik legjobb salesese, céklafarmer is; Jim Halpert (John Krasinski), a fiatal saleses, aki úgy próbálja folyton elütni az időt, hogy Dwightot szívatja; valamint Pam Beesly (Jenna Fischer), a fiatal recepciós, akibe Jim történetesen bele is zúg. A négy fő karakteren kívül azonban az irodában dolgozó további kollégák is folyamatosan képernyőn vannak, s az egyes szereplők közti interakciók, valamint Michael Scott meglehetősen unortodox vezetői módszerei jelentik a fő humorforrást.
A szokatlan, sokszor nem politikailag korrekt humorral operáló sorozat eleinte nehezen nyerte el a nézők tetszését, de végül elkészülhetett a brit sorozattól már sokban különböző második évad. Később pedig közönségkedvenccé is vált a The Office, amely megannyi televíziós díjat is besöpört.
Miért remek sorozat a The Office?
A 2005 márciusa és 2013 májusa között futó The Office ma már népszerűbb, mint valaha. A streaming elterjedésével ugyanis folyamatosan megszólítja rajongók újabb és újabb generációit. A sorozat sikerének okairól maguk a készítők is sokat gondolkodtak, s jó pár oldalon át Brian Baumgartner (aki Kevin Malone-t játszotta a sorozatban) és Ben Silverman (aki executive producerként dolgozott a szérián) közös könyvében, a Welcome to Dunder Mifflinben (Custom House, 2021).
A sorozat sikerének egyik kulcsa, hogy időtálló és újranézhető. Ugyan némely esetekben vannak popkulturális utalások a szériában, összességében elenyésző a számuk, így nehéz megmondani, hogy mikor is játszódik pontosan. Paul Feig rendező emellett ezt mondta a könyvben:
„A Monty Python Gyalog galoppja az egyik kedvenc filmem, mert minden egyes jelenetnél azt tudom mondani, hogy »Ez a kedvenc jelenetem. Nem, várj, ez a kedvencem«. Nos, ilyen a The Office is”.
Ebből a szempontból a streaming valóban sokat segített a széria népszerűségében, Paul Lieberstein író (aki a HR-es Toby Flendersont is játszotta a sorozatban) szerint egyenesen a streamingre termett, mert bár vannak évadokon átívelő történetszálak, alapvetően nem egy lineáris sztorit mesél el a sorozat. Rainn Wilson (aki Dwight Schrute-ot játszotta) ezzel kapcsolatban szintén azt emelte ki, hogy nagy szabadságot biztosít a sorozat a nézőnek:
„A vígjátékunk stílusa soha nem mondja meg, hogy mikor kell nevetni, sőt még azt sem, hogy nevetni kell. Nincs nevetős hangsáv. Választhatsz, hogy nevetsz-e valamin, vagy sem. Lehet, hogy harmadszorra hisztérikusan nevetsz valamin, pedig az előző alkalommal nem is nevettél. Rengeteg részlet van benne, így többszöri megnézést is kibír.”
Azt, hogy fiatal generációknak is érdekes lehet a sorozat, Claire Scanlon vágó azzal magyarázta a könyvben, hogy a The Office-ban látott dinamikákban ráismerhetnek az iskolában tapasztaltakra. Veda Semarne forgatókönyv-szupervizor pedig így fogalmazott:
„A karakterek mind különcök valamilyen módon. Mindnek van hibája, ami ad egy különös, kínos érzést, miközben nézed. Különösen Michael Scott és az egyértelmű szeretethiányossága, s mindenki felé tanúsított tisztelete. Könnyen azonosulni tudsz a szereplőkkel különböző okokból. Szerintem a gyerekek emiatt tudnak kapcsolódni a sorozathoz. Mindannyian meglehetősen nehéz helyzetekkel és identitásválságokkal küzdenek, amikkel a gyerekeknek is meg kell birkózniuk, legyen szó a barátok megtalálásáról vagy hogy valaminek a részesei, esetleg kimaradnak valamiből. Ezek mind fontosak a gyerekeknek.”
A sorozat sikerének alapvetően az a kulcsa, hogy átlagemberek átlaggondjairól szól, amivel nemcsak a gyerekek tudnak könnyen azonosulni. „A The Office minden alakú és méretű, minden felekezetű és vallású embert nagyra értékel. És mindezt vicces módon teszi” – fogalmazott Brian Baumgartner a kötetben. Greg Daniels, a széria showrunnere mindezt így fogalmazta meg:
„A társadalom, amelyben élünk, oly gyakran a győztesek, a hírességek és a gazdagok által vezérelt. A hétköznapiságnak ezen szelete is számít. […] A való élet számít, a valódi emberek pedig érdekesek. […] Ha van üzenet, akkor az az, hogy a tisztesség és az egymás iránti törődés fontos, és hogy a hétköznapi sorsok is megérdemlik, hogy a tévében szerepeljenek.”
Összességében a sorozat záróepizódjában Pam remekül összefoglalja egy mondatban, mitől is volt olyan sikeres ez a széria a humora és az újranézhetősége mellett:
„Rengeteg szépség van a hétköznapi dolgokban.”
Dohányzás a The Office-ban
Ugyan nem oly mértékben központi eleme a dohányzás a The Office-nak, mint a tavaly bemutatott Maffiózóknak, a figyelmes néző megannyi alkalommal elcsíphet egy-egy jelenetet, ahol cigarettával, szivarral vagy pipával a kezükben láthatunk karaktereket.
A cigaretta meglehetősen hamar kikopott a sorozatból annak ellenére, hogy eleinte egy gyakran visszatérő mellékszereplő, Jan Levinson (Michael Scott főnöke és későbbi párja, akit Melora Hardin formált meg) nemegyszer dohányzott a szériában. A cigi legemblematikusabb megjelenése az ötödik évad 14. részében volt, amikor Dwight Schrute meggyújt egy cigarettát, s azt mondja: „Ma a dohányzás életeket ment!”, s bevágja az égő dohányterméket egy kukába. Dwight ezzel egy tűzesetet szimulált, ám mivel a kollégák a korábbi tűzvédelmi oktatásokon nemigen figyeltek, a gyakorlat során elszabadul a pokol. A cigaretta emellett két poénban is előfordult (Michael Scott az ötödik évadban a Philip Morrisszal, a hatodikban pedig a Camellel kapcsolatban tett komolynak szánt, de viccesen elsülő megjegyzést). Egy kivágott jelenetből pedig az is kiderült, hogy a minőségbiztosításért felelős furcsa kolléga, Creed (akit Creed Bratton játszott) cigarettacsempészetben is utazott korábban, s egy régi karton cigaretta is előkerült.
Három alkalommal a pipa is felbukkan a sorozatban, ám inkább kellékként, hiszen egyik alkalommal sem pöfékelnek ezekből. A sorozat hetedik évadjában Dwightból úgy „kreálnak” gazdag kinézetű úriembert, hogy egy pipát is adnak a kezébe. Ugyanebben az évadban Jim csutkapipával látható Popeye-jelmezben, míg a nyolcadik évadjában Ryan Howard (B. J. Novak) egy pipával a kezében érkezik egy kerti partira.
A cigarettánál és a pipánál is hangsúlyosabb kiegészítő volt a The Office-ban a szivar. Elsőként a negyedik évadban láthatunk szivart, amikor az azonos irodaházban dolgozó más cégek vezetőit mutatják be, s Bob Vance (Robert R. Shafer) egy olyan szivarral látható, amely nincsen meggyújtva. A hatodik évadban Meredith (Kate Flannery) szivarozik Jim és Pam esküvőjén, miután korábban megemlítette, hogy mindig van szivar a táskájában, Kevin (Brian Baumgartner) pedig egy társasjátékozás közben gyújt rá egy szivarra. E dohánytermék aztán az ünneplés kellékévé válik a szériában. Szintén a hatodik évadban szivarral ünnepli a kórházban Jim és Pam első gyermekének a születését, de rászólnak, mire így reagál: „Manapság már nem dohányozhatsz akárhol.” Később az irodában is rágyújt egy szivarra, de pár slukk után abba is hagyja, mondván, rosszul van. A nyolcadik évadban Dwight ünnepli szivarral az irodában, hogy gyermeke született, majd a kilencedik évadban a saját legénybúcsúján szivarozik – ekkor több más karakter, köztük Jim is látható szivarral.
Összességében elmondható, hogy bár a dohányzás nem központi eleme a világ egyik legjobb vígjátéksorozatának, a szivarozás mindenképpen fontos kellékként szerepelt a The Office-ban. A kilencévados sorozat Magyarországon az Amazon Prime, az HBO Max és a Netflix kínálatában is elérhető (cikkünk megírásáig pedig az első négy évad felkerült a SkyShowtime-ra is).
Bence Földi journalist 